Na, de most komolyra ford�tva a sz�t.

Az ember �vezredek �ta tart kalitk�ban madarakat, melyeknek az volt mindig is a c�ljuk, hogy "gazd�jukat" �nek�kkel, pomp�san sz�nes tollruh�jukkal sz�rakoztass�k �ket. A f�lem�le, b�lb�l �s hasonl� sz�pen �nekl� kis csod�k a t�r�k�k sz�v�t is rabul ejtett�k. �k meg a mi orsz�gunkat...de ezt hagyjuk most, nem ide tartozik. :P

Aki mad�rtart�sra adja a fej�t (vagy ink�bb karj�t,mert a szel�d madarak szeretnek a karon �ld�g�lni) az szeressen takar�tani, porsz�v�zni, szeresse a mad�rzajt. Mivel a mad�rk�k el�szeretettel koszolnak (f�leg a papag�jok akik a magokat kisz�rj�k a f�ldre) napi takar�t�s sz�ks�ges a ketrecen k�v�l �s lehet�leg bel�l is.

Legyen egy j� nagy helye a szob�ban, mivel egy nagy kalitk�t kell biztos�tani madarunknak. B�r kin�l mi a nagy...? :))

Fontos: A kalitka soha nem lehet el�g nagy! Ne feledj�k, az �g v�ndoraival akarunk egy lak�sban �lni!

A kalitka helye: Napos, nem huzatos helyen legyen, ahol az�rt �rny�k is van.

A kalit berendez�se: K�t �l�r�d minimum. Lehet�leg term�szetes f�b�l, mert az koptatja a karmot, �gy nem kell nek�nk lemanik�r�zni a madarat (ami neki �s nek�nk is stressz). Etet�t�lka, iv�t�lka, amit a kalitk�n k�v�l akasztunk fel �s az �nitat� "cs�re" bel�g a kalika r�cs�n kereszt�l a mad�rhoz. Csillingel� holmik (csengetty� �s t�rsai), t�kr�k NEM kellenek, azok csak zavarj�k a madarakat ment�lisan( a h�m papag�jok a t�k�rk�p�ket n�zik toj�nak �s etetni pr�b�lj�k /ekkor k�pi le a t�kr�t, hogy a begy�ben felhalmozott eles�get a "szerelm�nek" adja/), fizikailag (nem tudnak rep�lni azokt�l a l�g� iz�biz�kt�l). Az �n. papag�jhinta m�g elmegy, mert azon hint�zhat. ;) A j� kalitk�n legal�bb k�t ajt�ny�l�s van, amire felszerelhetj�k az etet�-itat�t�lat �gy a mad�r zavar�sa n�lk�l kivehetj�k megt�lteni/kitiszt�tani.

A madarak t�bbs�ge magokkal, hajt�sokkal t�pl�lkozik, de vannak �n. l�gyev� madarak, akik rovarokat, gy�m�lcs�ket esznek. Ilyenek a j� hangut�nz� be�k is. Sokan szeretn�nek ilyen madarat, de nem tudj�k, hogy mivel l�gyev�, borzaszt�an b�d�s a sz�klete, �s nagyon sokat kell takar�tani, r�ad�sul nem egy olcs� mad�rka. :( Ha a mad�rral nem foglalkozunk, elhanyagoljuk, unatkozni fog �s ez (f�leg a papag�jokn�l) tollt�p�sben mutatkozik meg. Biztos ezt gondolja tollt�p�s k�zben: "Szeret, nem szeret, szeret, nem szeret." =DDD K�b� ,mint mi emberek amikor vir�gok szirmait t�pkedj�k le ezt a sz�veget mondogatva. Ahhoz, hogy a gazda-mad�r kapcsolat felh�tlen legyen (mint minden �llatn�l) t�relem �s emp�tia sz�ks�ges!

Milyet v�lasszunk?

Aki kicsi madarat szeretne amely nem nagyon koszol �s nem annyira zajos, annak javaslom a d�szpintyeket:

Zebrapinty: Ez az eredetileg Ausztr�li�ban �l� 11-12 cm nagys�g�, tetszet�s k�lsej� mad�rka a h�zias�t�s miatt v�ltozatos sz�nekben jelenik meg manaps�g. A rendk�v�l ig�nytelen szobamad�r alaptakarm�ny�t muharmagb�l, feh�rk�lesb�l, v�r�sk�lesb�l �s f�nymagb�l �ll� kever�k k�pezi. Nagyon sz�vesen fogyasztja a z�lds�geket: sal�talevelet, ty�kh�rt, spen�tlevelet, s�rgar�pa- �s petrezselyemz�ldet is, melyeket mindig kicsit fonnyasztva adjuk. Id�nk�nt reszelt f�tt toj�ssal �s sajttal is etethetj�k �ket. T�rsas�gkedvel� madarak, ez�rt jobb, ha legal�bb p�ros�val tartjuk, de �ltal�ban j�l �sszef�r m�s rokon fajokkal is. Vid�m term�szet�, �l�nk mozg�s�, sz�vesen f�rdik. Nyolc h�napos kora el�tt nem tan�csos teny�szt�sbe fogni. K�lt�shez a z�rt vagy f�lig nyitott od� egyar�nt alkalmas. A toj� �tlagosan 4-6 toj�st tojik, amelyen a sz�l�k felv�ltva �lnek. 14 nap kotl�s ut�n kelnek ki a fiatalok, a sz�l�k szorgalmasan etetik �ket a r�sz�kre k�sz�tett l�gyeles�ggel.H�romhetes korban rep�lnek ki �s tov�bbi egy h�t m�lva �n�ll�an kezdenek enni. Ilyenkor kell elv�lasztani �ket. A cs�r a h�mn�l �l�nkpiros, a toj�n�l ink�bb narancssz�nbe hajl�. A l�bak narancss�rg�k. A torok �s a mell tollazata ez�stsz�rke, a h�mn�l fekete keresztcs�koz�ssal, amely alul egy fekete mellszalagban v�gz�dik. A has tollai feh�rek. A sz�rny vonal�t k�vetve a test k�t oldal�n egy-egy feh�r pettyekkel d�sz�tett rozsdav�r�s s�v is d�sz�ti a h�meket, �s a fej k�t oldal�n �kesked� ov�lis rozsdabarna pofafoltok. Mindk�t nem eset�ben a szemek el�tt megfigyelhet� egy fekete �s feh�r vonal (k�nnyvonal), valamint a faroktollak fekete-feh�r keresztcs�kozotts�ga.

Rizspinty: Eredeti haz�j�ban, az Indon�z-szigetvil�gban olyan k�z�ns�ges mad�r, mint n�lunk a ver�b. Nagy csapatokba ver�dve olykor tetemes k�rokat is okoz a rizsf�ldeken. A mintegy 14 cm nagys�g�, er�teljes testalkat� mad�r cs�re viszonylag nagy, feje er�s. Az eredeti vadsz�n� p�ld�nyokra jellemz� fekete fejen l�v� feh�r pofafoltok a domesztik�lt p�ld�nyokra m�r nem jellemz�ek, mert megjelentek a tarka �s feh�r v�ltozatok is. S�t �jabban m�r az �n. izabella sz�n sem ritka. Tart�sa: rendk�v�l ig�nytelen, f�tetlen helyen is �ttelel, ha az iv�vize nem fagy be. A h�m hangja igen kellemes, dallamosnak nevezhet�. �l�nk mozg�s�, k�v�ncsi term�szet�, bar�ts�gos mad�r. Fajt�rsaival el�g j�l megf�r, de m�s fajokkal nem j� egy�tt tartani, mert k�m�letlen �s k�teked�, k�l�n�sen a gyeng�bbekkel! Z�rt �s f�lig nyitott od�ban egyar�nt k�nnyen k�lt, de egy�ves kora el�tt nem tan�csos teny�szt�sbe fogni. Toj�sait naponta egym�s ut�n tojja le, �tlagosan �t�t. A kotl�si id� 15-16 nap, a k�t sz�l� felv�ltva �l a toj�sokon. A kikelt fi�k�k k�r�lbel�l 3 hetes korukban hagyj�k el a f�szket teljesen kitollasodva. A sikeres fi�kanevel�shez n�lk�l�zhetetlen a f�tt toj�ssal k�sz�tett l�gyeles�g. Etet�s: alaptakarm�nya a k�les, f�nymag, muharmag, de sz�vesen megeszi a kendermagot, lenmagot, h�ntolt zabot, repcemagot, f�rt�sk�lest, s�t a bug�s cirokmagot is. Felt�tlen�l adjunk sz�m�ra z�ldeles�geket (sal�talevelet, ty�kh�rt, s�rgar�pa z�ldj�t, alm�t stb.) K�n�ljuk meg hetente egy-k�t alkalommal kem�nyre f�tt, reszelt toj�ssal vagy reszelt sajttal is.

Kan�ri: Sz�rmaz�si hely: Kan�ri szigetek.Az 1400-as �vek v�g�n a spanyol h�d�t�k hozt�k be el�sz�r �shaz�j�b�l, a Nyugat-Afrika partjai k�zel�ben fekv� Kan�ri-szigetcsoportr�l. Tekintettel a kan�ri kellemes �nek�re, eleinte csup�n a h�m egyedek ker�ltek a kontinensre, �gy a szapor�t�sukr�l sz� sem lehetett. Ez�rt egy-egy mad�r �rt�ke igen magas volt. K�s�bb n�st�nyeket is hoztak, �s elkezdt�k �ket szapor�tani. Tart�s, teny�szt�s: az imm�r 500 esztend�s c�ltudatos teny�szt�s eredm�nyek�ppen a mad�r hangja is jelent�sen megv�ltozott. Ma m�r j�l megk�l�nb�ztethet�en besz�lhet�nk hangosan, nyitott cs�rrel �nekl�, �gynevezett "csapper" madarakr�l, amelyeknek �neke csattog�, trill�z�, valamint csukott cs�rrel �nekl� �gynevezett "roller" madarakr�l, amelyeknek hangja halk, fojtott, gurgul�z�. A kan�rimad�rnak �ltal�ban csak a h�m egyedei �nekelnek. Az �nekl�si k�pess�g f�ggetlen a mad�r sz�n�t�l, alakj�t�l, s�t olykor esetleges k�llemi hib�it�l is. A sz�nre val� teny�szt�sn�l c�lk�nt a teny�szt�k kifejezetten a megfelel� sz�nre helyezt�k a hangs�lyt, ez volt az els�dleges szempont. A mad�r eredeti, vad form�j�nak h�ta s�rg�sz�ld, sz�rk�s tollakkal keverve, melle �s hasa z�ldess�rga, amely h�trafel� citroms�rg�ba megy �t, sz�rnyai �s farka feket�s sz�n�. M�ra m�r megjelentek m�s sz�n�ek is, �gymint a feh�r, az alb�n�, s�rga, narancss�rga, piros, elef�ntcsont sz�n�, szab�lyos �s szab�lytalanul foltos egyedek is. Alak szerint vannak fodrosok, p�posok, t�rpe kan�rik, �ri�s kan�rik, kontyosak, �s lizard (gy�k) kan�rik, amelyek tollazata a gy�k pikkelyezetts�g�re eml�keztet. A kan�rimad�r nem k�lt folyamatosan. A k�lt�si szezon kezdete �ltal�ban m�rcius-�prilis �s j�liusig, esetleg augusztus elej�ig tart. Ez id�szak alatt 2-3 f�szekalj nevelkedik fel. Ekkor a f�szket el kell t�vol�tani, hogy az �szi vedl�s idej�re a fi�k�k m�r el legyenek v�lasztva. Az elv�lasztott fi�k�knak m�g k�r�lbel�l k�t h�tig adjunk naponta l�gyeles�get is. A fiatalokat c�lszer� nagyobb kalitk�ban vagy szobai r�pd�ben elhelyezni. Amelyik fiatal 6 h�napos kor�ig nem kezd el f�ty�lni, szinte biztosra vehet�, hogy toj�.

Van egy "d�szpinty-f�les�g" amelyik nem rep�l, de m�gis mad�r, �s ny�vog. A f�rj. Tot�l macskanyerv�kol�s hangja van! Az egyik �llatboltban j�rk�ltam egyszer amikor macskany�vog�s �t�tte meg (sz� szerint) a f�lemet. Arra gondoltam, hogy ez nem lehet, biztos cseng a f�lem, itt nem szoktak macsk�t tartani. K�vetni pr�b�lom a hang forr�s�t, �s a madarakn�l k�t�ttem ki! A kis ketrecben egy f�rj eregette ezeket a hangokat. :)

Most pedig k�vetkezzen az a mad�rfajta amelyik olyannyira elb�v�li a gyerekeket �s feln�tteket egyar�nt: A papag�j!

Szinte minden �llatszeret� kisgyerek el�br�ndozik azon, hogy lesz egy papag�ja. A szerencs�seknek siker�l is. :) A v�gy �ltal�ban a hull�mos tollmint�j� hull�mospapag�jra vet�l ki. Val�ban, kezd�knek ide�lis kis mad�r, mert k�nnyen tarthat� �s papag�jokhoz k�pest el�g csendes, s�t, ha egyed�l tartj�k "besz�lni" is megtanulhat. Azt besz�lik, hogy ak�r a n�st�nyek is megtanulhatnak besz�lni, nem csak a h�mek. Manaps�g divatos mad�r a J�k� papag�j. Val�ban, � egy nyelvzseni, mert �leth�en adja vissza a hangokat amiket megtanul, s�t ez a mad�rfaj m�g a mondatokat is a szitu�ci�knak megfelel�en haszn�lja!

Egy nagypapag�j m�r majdnem kutya-macska kateg�ria, m�r ami a t�r�d�st illeti! P�rban is tarthatjuk ,de akkor nem lesz olyan kezes mad�r (�ll�t�lag). Ne feledj�k, a papag�joknak �les, rik�csol� hangjuk is lehet, ami nem felt�tlen�l kellemes! (B�r, ha valaki nem szereti a falszomsz�dj�t, (de �nmag�t nem zavarja a rik�csol�s) �s bosszantani akarja, itt a lehet�s�g!) :DDD

A madarak nem szeretik, ha megfogjuk �ket, ezt t�mad�snak v�lhetik, �s er�sen stresszelve �rzik magukat. (Mintha a mi kez�nk egy ragadoz� mad�r karma lenne. Ez�rt rossz nekik a karomv�g�s,mert ugyanezt �lik �t, nem ritk�n hal�lf�lelmet.) Ismertem olyan eseteket, amikor elvitt�k a beteg kan�rit, hull�mos papag�jt �s mikor a doktor megfogta,hogy kivegye a kalitk�b�l, a kis mad�r sz�vinkfarktust kapott a sokkt�l �s meghalt. Ha r�ptetj�k a madarunkat ami ER�SEN AJ�NLOTT (eml�kezz�nk: emp�tia, vagyis belek�pzelni magunkat a mad�r helyzet�be, milyen �rz�s lehet eg�sz nap ketrecben �ld�g�lni) ne fogjuk meg, hogy visszategy�k a r�ptet�s v�gezt�vel ,hanem v�rjuk meg am�g �nmag�t�l berep�l �s csukjuk r� az ajt�t. Ha m�shogy nem megy, helyezz�nk a ketrec�be olyan kaj�t amit szeret! Ne etess�k a ketrecen k�v�l, mert akkor nem fog az ilyen csalira bemenni, amit az el�bb le�rtam. Mivel ezek id�ig�nyes dolgok, sose r�ptess�nk amikor siet�nk, vagy v�rnak valahol/valaki(k), mert kapkod�ssal mindent elrontunk! Ha valaki szel�d bizalmas papag�jt szeretne, keressen fel egy teny�szt�t, aki k�zzel neveli a fi�k�kat. Az ilyen madarak ig�nylik az ember t�rsas�g�t, hiszen "mad�rnak n�znek minket". Ekkor mondhatjuk neki: "Na, ne n�zz m�r mad�rnak h�k�s!" :) Az �llatboltokban kaphat� madarak t�bbs�ge nem k�zzel nevelt ez�rt szelid�teni kell. Az �rak is k�l�nb�z�ek, a nagyppag�jok sokkal dr�g�bbak, mint a kisebb fajok, �s tart�sukhoz is nagyobb hely, t�r �s id� is sz�ks�ges. �ltal�ban a k�zzel nevelt madarak dr�g�bbak,mint a saj�t mad�rsz�leik �ltal neveltek.

Papag�j fajt�k:

Hull�mos papag�j: Hossza 18 cm. Feje el�ls� r�sze s�rga, a pofat�j�k als� r�sz�n kerek, kobaltsz�n� folt, tork�n pedig egy sor (4-6) ov�lis fekete folt l�that�. A fejtet�t�l kezd�d�en a h�ti fel�let�n a fekete alapsz�n� tollak s�rg�n szeg�lyezettek, ami jellegzetes hull�mos rajzolatot ad, farcs�kja �s hasi fel�lete vil�gosz�ld. Sz�rnya 9,6 cm-es, az evez�k k�ls� z�szl�i z�ldek, a bels� z�szl�k feket�k, az als� sz�rnyfed�k s�rg�sz�ldek. Farka 9-10 cm hossz�, z�ldesk�k, a k�ls� tollak szeg�lye s�rga. �risze feh�r, szarusz�n� cs�re 0,9-1 cm-es, viaszh�rty�ja �gsz�nk�k; l�ba sz�rk�sk�k. A toj� viaszh�rty�ja barn�s. A fiatalok sz�nei elmos�dottabbak, torokt�ji foltjaik alig �szrevehet�k vagy hi�nyoznak, �risz�k sz�rk�s, viaszh�rty�juk v�r�seslila. Mut�ci�k: s�rga, s�t�tz�ld, alb�n� �s k�k. �l�helye: Eg�sz Ausztr�lia - f�leg a bels� ter�letek - Tasmania kiv�tel�vel; Florid�ban is elterjed�ben van. Id�nk�nt nagym�rt�kben t�lszaporodik, de n�ha t�zezer sz�mra lesz az asz�ly �ldozata. K�borl� �letm�dot folytat, ahol vizet �s magokat tal�l, ott van a haz�ja. R�pte gyors, szab�lytalan �v�, �szakon j�nius �s szeptember, d�len augusztus �s janu�r k�z�tt, �l� �s holt f�k �regeiben egyar�nt k�lt. F�szekalja: 4-6 toj�s, a kotl�si id�: 18, a kirep�l�si id� 30 nap. A fiatalok 3-4 h�napos korban sz�nesednek ki. V�rhat� �letkora: 10-15 �v. Etet�se: hasonl�an az emberhez, a mad�r szervezete is megfelel� mennyis�g� feh�rj�t, zs�rt, sz�nhidr�tot ig�nyel. Az alaptakarm�ny gyan�nt adott n�v�nyi anyagok t�lnyom� r�szben sz�nhidr�tot tartalmaznak. A madarak zs�rig�nye eleny�sz�, a feh�rj�t t�bbnyire k�l�n kell adnunk. Legjobb ha a magkever�ket mi magunk �ll�tjuk �ssze: K�les 60% F�nymag 30% Zab 10%. Ezt ki kell eg�sz�ten�nk gy�m�lccsel, z�lds�gekkel, gallyakkal, sz�pi�val, l�gyeles�ggel, feh�rj�vel. Nagyon kedvelik az alm�t, a di�t �s mogyor�f�les�geket, de ezekkel b�njunk cs�nj�n, mert „energiabomb�k” A csonth�jas gy�m�lcs�ket magozzuk ki, mert magjuk ci�nt is tartalmazhat. Z�lds�g gyan�nt sal�t�t s�rgar�p�t, annak level�t, petrezselymet, zellerlevelet, spen�tot, ubork�t, z�ldbors�t, f�tt c�kl�t, s�lt t�k�t, f�tt burgony�t, valamint a gyomn�v�nyek k�z�l ty�kh�rt �s p�sztort�sk�t is adhatunk.

Kecske papag�j: Az eredeti haz�j�ban �j-Z�landon kor�bban a kipusztul�s sz�l�n �llt. Ma kedvelt �s elterjedt d�szmad�r, k�sz�nhet� a teny�szt�k �ldozatk�sz munk�j�nak. Sajnos haz�nkban m�g kevesen tartj�k hobbimad�rk�nt ezt a kedves, k�v�ncsi, szapora mad�rk�t. A fej �s a homlok v�r�s foltja jellemz� a fajra, de a fiatal madarakon m�g nem annyira felt�n�. A tollazat laza, t�lnyom�r�szt s�t�tz�ld. Testhossza: kb. 28 cm. �tlagos �lettartama: 6 �v, de j� tart�si k�r�lm�nyek k�z�tt enn�l t�bb is lehet. Teny�szetemben volt m�r 11 �ves kort is meg�rt mad�r, 8 �ves kor�ban m�g ut�dai voltak. Ivari k�l�nbs�g: a toj�k kisebbek. T�pl�l�sa: nem v�logat�sak. Kedvelik a hull�mos papag�j kever�ket, napraforg�t, gy�m�lcs�ket, z�ldeles�get, f�tt rizst. K�lt�si id�szakban k�n�ljuk �ket l�gyeles�ggel (reszelt s�rgar�pa, f�tt kem�ny toj�s, b�zadara, b�zacsira, korpa kever�k). Szeretnek kapirg�lni baromfik m�dj�ra �s k�zben kecsk�hez hasonl� mekeg� hangot adnak. Tapasztalatom szerint a sz�nmut�ci�k ritk�bban hallatj�k jellegzetes hangjukat, viszont mutat�sabbak hagyom�nyos z�ld t�rsaikn�l. Mozg�kony mad�r, ez�rt min�l nagyobb helyet biztos�tsunk sz�m�ra. �n a madaraimat egy 130x60x60 cm-es �ltalam k�sz�tett szobai r�pd�ben tartom. Halottam m�r arr�l, hogy kisebb helyen is tartottak m�r teny�szp�rt, de szerintem ez az elhelyez�s m�r nem ide�lis sz�mukra. Teny�sz�retts�g�k kb. egy�ves kor, de aj�nlatos a szapor�t�shoz megv�rni a m�sf�l �vet. Igaz, hogy domesztik�l�dott faj, de t�li id�szakban m�g lak�sban se kapjanak od�t, mert gyakori a toj�s-visszamarad�s, ami a toj� �let�be is ker�lhet! K�lt�sre megfelel az �n. nimfa od� faforg�ccsal b�lelve. �vente k�t k�lt�sn�l t�bb nem javasolt. Eredeti sz�ne s�t�tz�ld, de m�r ismert a vil�gos olajz�ld, z�ldes-s�rga, s�t s�rga v�ltozat is. Tart�sra, teny�szt�sre mindenkinek aj�nlom ezt a kedvesen -, pimaszul �rdekl�d� madarat, annak ellen�re, hogy hangut�nz� k�pess�ge minim�lis, de ink�bb nincs. M�s madarakkal, mint p�ld�ul a hull�mos, nimfa, Katalin papag�jokkal j�l megf�r, s�t m�g rizspintyekkel is tartottam egy�tt �ket. A lapos fark�ak csal�dj�ba tartoz�kkal p�ld�ul: rozella, pennant papag�j, nem aj�nlatos egy�tt tartani, mert ezek a madarak sokszor m�g a saj�t fajt�rsaikkal sem f�mek meg, �gy elker�lhet� egy esetleges trag�dia! Az eg�szs�ges madarak �lland�an mozognak, �gyesen futk�roznak a volier oldal�n is, de ennek ellen�re nyugtat� hat�ssal vannak a m�s fajhoz tartoz�, f�l�nkebb madarakra. Term�szetesen a k�lt�si id�szakban k�l�n p�rokban tartsuk �ket.

J�k� papag�j: K�z�p-Afrik�b�l sz�rmaz�,12-13 cm nagys�g�, karcs�, k�nnyed mozg�s�. �tlagos �letkor 70 - 80 �v. Testnagys�ga (fejtet�t�l farokv�gig m�rve) 33 cm. Tests�lya 320 - 500 g. Ivar�retts�g�t 2 - 3 �ves korban �ri el. A toj� csupasz pofafoltja a szem m�g�tt kerekebb, az orrlikai kisebbek, a fej oldalr�l kerekebb. A h�mek farktollai kil�gnak a sz�rny al�l. A fiatal �llatok �risze s�t�t, farkuk s�t�tebb. F�szkeltet�sre egy 60 x 30 x 30 cm-es faod�, 11 cm-es r�pny�l�ssal megfelel. Teny�szszezon �ltal�ban a t�li h�napokra esik, ekkor a k�lt�shez megfelel� h�m�rs�kletr�l (kb 15�C) kell gondoskodnunk. A f�szekkontrollt rosszul t�rik. A toj� egyed�l k�lt, a h�m eteti a toj�t �s a fi�k�kat. A toj�sok sz�ma 3 – 4 db. A kotl�si id� 28 nap. A kirep�l�si id� 70 nap. Takarm�nyuk napraforg�mag, di�, mogyor�, gy�m�lcs, z�ldeles�g. Egy mad�rnak legal�bb 0,5 m^{3 -es nagy kalitka, vagy volier, a p�rban tartott madaraknak ennek a n�gyszerese sz�ks�ges. K�ls� voliernek 3.5 x 1.5 x 2 m-es aj�nlott. T�len f�tetlen helyis�gben kitelel ugyan, de jobb, ha f�t�nk neki. Nem szeretik az alacsony p�ratartalm� helyeket (min. 60 - 70 %). F�r�dni �ltal�ban nem szoktak, de a permetez�st sz�vesen veszik. A j�k�k h�res besz�d �s hangut�nz�k (a legjobbak a papag�jok k�z�tt), a fiatalon beszerzett, illetve k�zzel nevelt madarak ragaszkod�, kedves t�rsaink lesznek, elhanyagol�suk vagy rossz b�n�sm�d eset�n viszont ak�r mindent elfelejthet. K�zepesen zajos mad�r, szeret r�gcs�lni �s j�tszani. Eredeti �l�hely�n t�bbnyire a ny�lt szavann�kat �s a s�kvid�ki erd�ket kedveli, de megtal�lhat� partvid�ki mangroveerd�kben (pl. Nig�ria), a Kilimandzs�r� lejt�in, illetve v�rosok, falvak kertjeiben is. Ahol b�ven tal�l eles�get, ak�r t�bb sz�zas csoportban is el�fordul. Kis sz�rnycsap�sokkal rep�l, gyorsan �s ir�nytart�an. Eredeti t�pl�l�ka els�sorban az olajp�lma term�se, ezen k�v�l magvak, di�f�l�k, gy�m�lcs�k, bogy�k. K�lt�si id�szaka hely�t�l f�gg�en v�ltozik, f�szk�t hatalmas f�k �reg�ben rakja, melyek a f�ld felett kb. 30 m magasan vannak. A faj k�t alfajjal rendelkezik a Psittacus erythacus timneh a t�rzsalakn�l valamivel kisebb, alapsz�ne s�t�tebb, farka s�t�t v�r�sesbarn�b�l s�t�tsz�rk�be hajlik, cs�re fels� k�v�ja szarusz�n�. A m�sik alfaj a Psittacus erythacus princeps v�dett mad�r volt, mostan�ban ker�lt �t a CITES II. oszt�ly�ba. A t�rzsalakn�l valamivel nagyobb, alapsz�ne s�t�tebb. A Guineai �b�l k�t sziget�n �l.}

R�zs�sfej� t�rpepapag�j: Haz�ja D�l-Afrika, a szomsz�dos Angola, valamint Madagaszk�r szigete. 15-17 cm hossz�s�g�, z�m�k, "sz�les h�t�", r�vid farktoll� madarak. Az �n. alapsz�n� mad�r teste z�ld, feje piros, torka vil�gosabb piros, l�ba sz�rke. A h�ton tal�lhat� farcs�k k�k sz�n�. A mad�r testm�ret�hez k�pest cs�re igen er�s, kamp�s, s�rg�s-szarusz�n�. A nemek megk�l�nb�ztet�se neh�z. A toj�n�l a fancsont k�t v�g�t megtapintva n�h�ny mm-nyi t�vols�got �rz�nk, m�g a h�mekn�l ezt egynek �rezz�k. A testtart�sb�l is k�vetkeztethet�nk a mad�r nem�re. Az angol nyelv h�en visszaadja term�szet�ket. A p�rok eg�sz nap egym�s mellett �lnek, egym�s fej�t vakargatj�k, az etet�t�lat is egy�tt keresik fel. A nagy �sszhang gyakran minden ok n�lk�l, civakod�sba csap �t. Ilyenkor er�s cs�r�kkel egym�s l�b�t harapd�lj�k. T�rpepapag�jt mindig csak p�rban tartsunk, m�s madarak kalitk�j�t�l olyan t�vols�gra, hogy ne tudjon azokban k�rt tenni. T�bb p�r k�z�s elhelyez�se csak igen nagy helyen lehets�ges, �s fokozottan figyelj�k a viselked�s�ket. A javasolt magkever�k: 40% k�les, 20% napraforg�, 20% f�nymag, 10% zab, 10% kendermag, valamint f�rt�sk�les minden mennyis�gben. Toj�sos l�gyeles�get, ubork�t, alm�t hetente k�tszer-h�romszor adhatunk nekik. 10-12 h�napos koruk el�tt ne vegy�k �ket teny�szt�sbe. Az od� m�rete 15x15x15 cm, beb�j� ny�l�s�nak �tm�r�je 5 cm. Anyaga farostlemez. F�szekanyagnak adjunk nekik friss vagy sz�raz f�zfa�gat, amit a toj� farktollai k�z� t�zve behord az od�ba. A f�szekalj �ltal�ban 5-6 toj�s. A k�lt�si id� 23 nap. Kezdetben csak a toj� etet, k�s�bb a h�m is. A fi�k�k �n�ll�v� v�l�sa ut�n c�lszer� elv�lasztani �ket sz�leikt�l.

Nimfa papag�j: Sz�rmaz�si hely: Ausztr�lia
�tlagos �letkor: 15 - 18 �v
Testnagys�g (Fejtet�t�l farokv�gig m�rve) : 32 cm
Tests�ly: 70 - 100 g
Ivar�retts�g: 1 �ves korban
Nemek megk�l�nb�ztet�se: A toj� homloka, feje teteje, pofa- �s torokt�j�ka sz�rk�ss�rga, a f�lt�j�kon levõ folt kev�sb� �l�nk, b�bit�j�ban t�bb a sz�rke.
F�szkeltet�s: 25x25x50 cm-es faod�, 8 cm-es r�pny�l�ssal. K�lt�si id�szaka kora tavasszal szokott kezd�dni. A p�r felv�ltva kotlik, a fi�k�kat egy�tt nevelik fel. A kotl�s az els� toj�s lerak�s�val kezd�dik, a fi�k�k a toj�sok lerak�s�nak sorrendj�ben kelnek ki. A toj�sokat a toj� naponta rakja le. Toj�sok sz�ma: 4 - 5, Kotl�si id�: 18 - 21 nap, Kirep�l�si id�: 4 - 5 h�t. A sz�l�k a kirep�l�st k�vetõen m�g kb 3 h�tig etetik a fi�k�kat. Etet�s: Hull�mos papag�j �s kan�ri kever�k, gy�m�lcs�k, z�ldeles�g, l�gyeles�g. Tart�s, elhelyez�s: Egy mad�r sz�m�ra a minim�lis kalit m�ret 75 x 40 x 50 cm-es. Nem l�rm�s mad�r, ez�rt lak�sban ide�lis t�rsunk lehet. B�rmilyen kisebb termetû mad�rral egy�tt tarthat�, mert nem agressz�v fajta. Mozg�kony mad�r, ez�rt naponta legal�bb egyszer engedj�k a lak�sban egy kicsit repkedni.
K�ls� volier ide�lis m�rete sz�m�ra 2.5 x 1 x 2 m a szakirodalom szerint, v�d�h�zik�val felszerelve. A tapasztalat azt mutatja, hogy egy 2 m3-es volierben ak�r h�rom p�rt is elhelyezhet�nk.

Rozella papag�j: Hossza 30 cm. Feje �s begye v�r�s, pofafoltja feh�r. H�t�n �s sz�rny�n a fekete tollak szeg�lye z�ldess�rga, farcs�kja halv�nyz�ld. Begy�nek als� r�sze s�rga, fokozatosan megy �t a has halv�nyz�ld sz�n�be. Sz�rnya 15,5 cm-es, k�z�ps� sz�rnyfed�i feket�k, az evez�k k�ls� z�szl�i �s az als� sz�rnyfed�k k�kek. A fart�j�k �s az als� farkfed�k v�r�sek. Farka 16 cm, a k�z�ps� tollak s�t�tz�ldek, n�mi k�kes �rnyalattal, a k�ls� tollak halv�nyk�kek, cs�csuk feh�r, az als� fel�let k�k. �risze s�t�tbarna; cs�re 1,6 cm- es, sz�rk�sfeh�r; l�ba sz�rke.
A toj� fej�n �s begy�n a v�r�s sz�n halv�nyabb �s kisebb kiterjed�s�, pofafoltja sz�rk�sebb , szeme k�r�l n�h�ny barn�ssz�rke toll van, sz�rny�nak als� fel�let�n a feh�r szalag j�l l�that�.
A fiatalok a toj�ra hasonl�tanak, tark�juk z�ld, egy�ves korban sz�nesednek ki.
K�t alfaja van, a t�rzsalakn�l �l�nkebb sz�n�ek, ritk�bbak- P.E. cecilae d�szes �s P.E. diemenensis Tasm�niai rozella. Fogs�gban nem nagyon k�l�nb�ztetik meg az alfajokat, �s ez�rt keverednek. Haz�ja D�lkelet- Ausztr�lia, elterjed�ben van �j- Z�landon. A part menti �s hegyvid�ki (1250m - ig), f�kkal tark�tott ter�letet kedveli, gyakran l�that� v�rosokban is, p�rban vagy kisebb csoportokba ver�dve. Az erd�irt�s k�vetkezt�ben elterjed�si ter�lete megn�tt, igazi kult�rmad�rr� lett. Ha kem�ny a t�l, egy- egy t�pl�l�kkal b�vebben ell�tott helyen 50-100 rozellapapag�j is �sszever�dik. R�pte el�g gyors, hull�mz� jelleg�, hangja kellemes �s jellegzetes f�mes csipog�s; v�szjele �les, �that�. Szeptember �s janu�r k�z�tt k�lt, �l� vagy holt f�k �regeiben. F�szekalja n�gy - kilenc toj�s (27*22mm) , a toj� egyed�l �l a toj�sokon. A kotl�si id� 21 nap, a kirep�l�si id� kb. �t h�t, ezt k�vet�en a sz�l�k m�g n�gy- �t h�ten �t od�n k�v�l etetnek. ��A Platycercus nemzets�g t�bbi faj�hoz k�pest viszonylag kisebb a helyig�nye. Egy p�r mad�rnak minim�lisan 120*60 *60 cm - es kalitka sz�ks�ges, ebben ak�r szaporodni is hajland�k , ha k�v�lr�l megfelel� m�ret� od�t akasztunk r�. Ide�lis elhelyez�s a rozell�knak, egy szabadt�ri r�pde 2*1*1,8 m �s egy hozz� kapcsol�d� v�d�h�zik�, ahov� rossz id� eset�n beh�z�dhatnak. Ilyen elhelyez�s eset�n f�t�s n�lk�l is kitelel. Nagys�gukhoz viszony�tva keveset esznek. Magvak k�z�l: napraforg�, zab, k�les, f�nymag k�zel egyenl� ar�nyban, �s egy kev�s olajos mag kendermag, �s lenmag- egy�tt max. 10%. A kereskedelemben kaphat� nekik megfelel� magkever�k. Ezeket a magvakat cs�r�ztatva is sz�vesen fogyasztj�k. Nagyon szeretnek mindenf�le z�ldeles�get, gy�m�lcs�t, �s sokat fogyasztanak bel�le. Sal�ta, ty�kh�r, lucerna, alma, s�rgar�pa, stb. A fi�k�k nevel�s�hez l�gyeles�gre is sz�ks�g�k van, aminek alapja a f�tt toj�s. A nedves z�ldeles�gen �s vizest�lban is sokat f�rdik.

Ver�b papag�j: Sz�rmaz�si hely: D�l-Amerika
Szokatlanul kicsiny, 12—14,5 cm nagys�g� fajait �leli fel. A tollazat itt d�nt� r�szben z�ld sz�n�.
A fajokra k�z�p- �s d�l-amerikai are�k jellemz�ek, de n�h�ny el�fordul Mexik�ban is.
Az �l�helyek egyike, m�sika a magas hegyekben �rinti az �r�k h� hat�rt, ez�rt a fajok k�z�tt a hidegt�r�st illet�en t�voliak a sz�ls� �rt�kek. A h�mek d�szesebbek, rendszerint a sz�rnyhajlaton k�k cs�kkal.
A toj�k sz�nei kev�sb� �l�nkek �s a k�k a sz�rnyhajlatr�l v. a farcs�kr�l �ltal�ban hi�nyzik, teh�t az ivari k�talak�s�g szembe�tl�. A cs�r rendszerint csontsz�n�, csak ritk�n tal�lunk cs�rfoltot. A l�buk t�bbnyire h�ssz�n�.
Kellemes csicserg�-csivitel� hangjuk van. A mexik�i k�ksz�rny� papag�jr�l komoly hangut�nz� k�pess�gre utal� feljegyz�seket lehet tal�lni a szakirodalomban. Ha viszont megriadnak, akkor az agapornisokhoz hasonl�, magas hangon ord�tanak. Egy�bk�nt nem csak a laikust eml�keztetik ezek a b�b�jos kis papag�jok az agapornisokra. A rendszerbe sorol�sukkor felvet�d�tt, hogy tal�n a k�t nemzets�g k�z�tt van szoros rokoni kapcsolat -, de ezt a lehet�s�get azt�n m�gis elvetett�k. Magev�k, norm�l papag�j�trenden, mag�nyosan, p�rban v. csapatban, s�t pl. hull�mosokkal is egy�tt tarthat�k. (B�r a h�mek k�z�tt el�fordulhatnak agressz�v egyedek.) Viszonylag kis kalitban is el lehet �rni teny�szt�si sikert: 100x60x70 cm. Az eddigi eredm�nyek a 12-15x12—15x25 cm-es od�m�retet igazolj�k 4 cm-es r�pny�l�ssal.
3—7 feh�r toj�sra lehet sz�m�tani, a kicsik a 3. h�ten kelnek �s 28—34 napos korukban rep�lnek ki. A h�t faj k�z�tt vannak rendk�v�l ritk�k, melyek m�g csak prepar�tum form�j�ban jutottak el Eur�p�ba, m�sokhoz viszonylag k�nny� hozz�jutni. Nem n�lunk, hanem pl. a szomsz�dos Szlov�ki�ban, ahol sokkal kedveltebb, mint haz�nkban.

Az eml�tett mad�rfajok le�r�s�ban k�sz�netemet fejezn�m ki a www.tarsallatok.hu -nak, a d�szmad�r magazinnak, a www.parrotland.hu -nak.